kolozsvári Főtér

Kolozsvárnak  a XIV. században kiépült hatalmas négyszögű piacterén a feltételezések szerint már a század elején állt egy Szent Mihályról elnevezett templom, aminek a helyén a század közepén egy nagyobbat kezdtek építeni. Az építkezésről az első irat 1349-ből származik, befejezését a nyugati kapun lévő 1444-es évszám jelzi. A templomot 1489-ben tűzvész károsította, majd  még Mátyás király uralkodása alatt restaurálták. A helyreállítás hátráltatta az északi oldalra helyezett  torony befejezését, amit az 1511–1545 közötti időszakra  tesznek.  E  torony az 1697-es tűzvészben elpusztult és csak 1742-1744 között építették újjá barokk stílusban, majd 1763-ban villámcsapás és földrengés károsította, ezért le kellett bontani. A jelenleg is látható neogótikus torony alapkövét 1837-ben tették le és 1859-ben készült el.  (A templom ábrázolása a mai napig szinte kivétel nélkül a déli homlokzat felől történik, ami köszönhető egyrészt az ottani Mátyás-emlékmű nagyon jól illeszkedő látványának, másrészt annak, hogy északról tekintve a torony hatalmas tömbje aránytalannak tűnik.)

A teret övező épületek többször kicserélődtek, 1655-ben , majd 1697-ben tűzvész, majd a Rákóczi-szabadságharc pusztításai miatt. Általában az újraformált épületek alapjai, pincéi, vastagabb falai, földszinti boltozatai megőrizték a korábbi építmények jellegzetességeit, így szinte minden stíluskorszak hagyott valamilyen nyomot. Az 1600-as évek végére nagyjából egyemeletes, reneszánsz kőházak szegélyezték a teret. Ekkor már állt a Plébániaház, a városház előzménye, a Wolphard-ház. A tűzvészeket követő újjáépítés már barokk megoldásokat hozott, a Szent Mihály-templom helyreállított akkori tornya is barokkos, hagymakupolás volt. Barokk a Bánffy-palota és a tér északkeleti részén álló Kemény- (később Filstich-)ház. A XIX. század első felére a rokokó és a klasszicizmus együttes előfordulása volt jellemző. Klasszicizáló átépítés történt  a Jósika-palotán és a Városházán,  és eredeti rokokó a Wass-ház. A század második felében alakult ki a tér dísztér jellege, és ekkorra épült fel az elpusztult barokk helyébe a templom neogótikus tornya.

A tér mai jellegének kialakítása a XX. század elején történt. 1902-ben felállították Fadrusz János Mátyás király emlékművét, a körülötte lévő teret parkosították.  Korábban – kissé délebbre – a tér ezen részén állt a Karolina-oszlop, amelyet  I. Ferenc király 1817-es látogatásának emlékére, feleségéről elnevezve, 1831-ben állítottak  fel (majd 1898-ban, a tervezett Mátyás emlékmű miatt jelenlegi helyére, az Óvárba helyezték át). A tér délnyugati részén az 1910-es években épült fel a környezetéből kiemelkedő  szecessziós takarékpénztári és  klasszicista biztosítótársasági épület.